Siroki várkirándulás Vármászó falatkákkal és ebéddel

Az élményről Vélemények

Csak 2021.09.01-12.31. között használható fel.
Gyere kirándulni a Siroki várhoz!

Vendégváró-vármászó falatkák + kávé/tea,majd vártúra,utána bőséges háromfogásos ebéd!

Az ár a várbelépőt tartalmazza!

Ebédre bármi választható az aktuális a’la cart étlapról, vagy a heti ajánlatból (előétel+leves+főétel+desszert+kávé/tea).

Végvár ételbár:

A Siroki várhoz vezető út mellett kínálunk a kirándulóknak, túrázóknak – Kéktúra szakasza – étkezési lehetőséget, de szívesen látjuk a helyi és környékbeli településekről érkező vendégeket is. Hagyományos magyar és tájjellegű ételekkel, különleges pitékkel várjuk a hozzánk betérőket. Azoknak, akik kerékpárral szeretnék bejárni a települést és a közeli községeket, bérlési lehetőséget biztosítunk.

Cím: 3332 Sirok, a várkapu után a várhoz vezető út mellett.
Csak 2021.09.01-12.31. között használható fel.

A SIROKI VÁR TÖRTÉNETE

Erődítmény már a honfoglalás utáni időkben is állt a várhegyen, bár meglehetősen kezdetleges formában. Ekkor az Aba nemzetség Bohr-Bodon ága birtokolta. A várat a tatárjárás után építette a Bodon család. Károly Róbert királyi várrá nyilváníttatta, várnaggyá pedig Kompolthy Imrét nevezte ki. 1331-ben egy cseh vitéznek adományozza a tisztséget. 1337-ben ismét királyi birtok, Zsigmond király kijavíttatta a várat és elzálogosította Domoszlai Miklós alispánnak. 1388-ban a Tari család váltotta ki a várat a zálogból és megkapta királyi adományként.

1388-ban ugyancsak a Tari család nevéhez fűződik Sirok település megalapítása is, ami hamarosan szinte városi jelentőséggel bírt. 1465-ben a család utolsó sarja Országh Mihály nádornak és sógorainak, Kompolthy Miklósnak és Vencelnek adományozta a várat. A Pásztói család pert indított ellenük, ugyanis a többi birtoknak ők voltak a zálogtulajdonosai, de a pert elvesztették. Mátyás király adománylevelet bocsájtott ki, melyben 1475-től az Országh családot nevezte meg a vár jogos tulajdonosaként. Közel száz éven keresztül birtokolták is a várat.

Országh Kristóf idejében vált katonai szempontból igazán jelentőssé a vár, ugyanis a törökök akkor foglalták el Budát. A várat ugyan még nem került török kézre, de 1550-ben a település már adózott nekik. Az 1555-ös gönci határozat értelmében Országh Kristóf megerősítette a várat, mely az északi végvárrendszer része lett. Erős és bevehetetlen vár hírében állt, így a törökök nem is próbálták megszerezni. Kristóf halála után az Országh család kihalt, az utódok pedig nem fordítottak figyelmet a vár karbantartására. Az 1596-os mezőkeresztesi csatavesztés utána a török sereg Sirok felé vonult, melynek hírére a magyar védők elhagyták a várat. A törökök harc nélkül vonulhattak be a várba. Az erődítés 1686-ig volt török kézen. A vár visszavételéről, a harcokról nincsenek adatok. Ami biztos, hogy 1686-ban királyi tulajdonba került. 1693-tól több család is birtokolta a várat, a Rákóczi szabadságharc idején Rákóczi oldalán töltött be védelmi szerepet. A szabadságharcot követően elvesztette stratégiai jelentőségét, így 1713-ban több várral együtt felrobbantották.

A VÁR FELÉPÍTÉSE

A vár végső állapotában két részből állt. Az öregebb belsővár egészen a hegy tetején magasodott, szabálytalan alaprajzzal, belsőtoronnyal. Köré épült a három ó-olasz bástyával erősített alsóvár. A vár különlegessége a fejlett, sziklákba vájt járatrendszer. Az erődítmény legősibb része a felsővárban található lakótorony, erre épült a kisebb, vékonyabb falakkal rendelkező öregtorony, mely az őrség lakhelyéül szolgált. Ezt vették körül falakkal és tornyokkal, valamint a belülről gazdasági és lakóépületekkel. Vélhetőleg egy lovagtermet is kialakítottak a lakótoronyban, ugyanis a megmaradt kettős dongaboltozat erre utal.

A vár meghatározó védelmét az alsóvár jelentette a három ó-olasz bástyával, melyek sarkait nagy méretű kváderkövekkel alakítottak ki. A falakban több helyen is díszes faragott kövek is láthatóak, melyeket másodlagosan használtak fel, miután a környék lepusztult templomaiból elhordták őket. Az északi oldalon 4 m mélyen árkot véstek a falba, mely gazdasági udvarként is szolgált. A sziklába sütőkemencéket és kisebb pincéket vájtak.

Az északi fal mentén sziklába vájt folyosók néhol termekké bővülnek, és észak felé három lőrés is nyílik belőlük. A déli oldalfalak közepe táján kisebb kör alakú torony állt. A két vár közötti átjárást két kapu biztosította. Az egyik egy sziklába vájt gyalogos átjáró volt, a másikat az északnyugati bástya homlokfalán alakították ki. A kapu előtt farkasverem volt, ezzel is növelve a belsővár védelmét. Ezeken a bejáratokon csak gyalogosok közlekedtek, hiszen a méretük nem tett mást lehetővé. A lovakat az alsóvárban, míg a szekereket a sáncokkal védett területen a várfalon kívül tárolhatták. Az északkeleti sarokbástya tövében egy kút állt, melybe egy sziklába vájt árok vezette a csapadékot.

Magyarország legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.

Vár típusa: Belsőtornyos bástyás vár
Javasolt megközelítés: bicikli, gyalog
Vár látogatása: A vár minden nap nyitva tart téli és nyári nyitvatartással.

Információ az utalvány felhasználásával kapcsolatban:

Az utalvány felhasználható 2021.09.01-12.31. között, minden napon a Végvár Ételbárban.
Előzetes asztalfoglalás szükséges a 06 70 490 6000 telefonszámon az utalványon feltüntetett kuponkód megadásával.

Utalványbeváltást ezen a linken intézheted és utána telefonszámon már csak az időpontot kell egyeztetni kollégánkkal, hogy mikor viszed el az autót, mész a repülésre, hajózásra, stb https://meglepkek.hu/utalvany/bevaltas.

A helyszín leírás

Az élményprogram helyszíne: Sirok.

Írj nekünk e-mailt, minden kérdést hamar megválaszolunk: info@meglepkek.hu, ha még ennél is gyorsabban szeretnéd a választ akkor itt jobb oldalt a chatablakban a kollégák munkaidőben (9:00-17:00-ig) megválaszolnak minden kérdést.